2018. július 30., hétfő

A bejegyzés cselekményleírást tartalmaz!

moly.hu
Szerző: Anne Bishop
Cím: Vörös betűkkel
Eredeti cím: Written in Red
Fordította: Bozai Ágota
Kiadó: Twister Media, Budapest, 2016
Oldalszám: 512


Van egy "elolvasandó" listám, amire mindig felírom azoknak a könyveknek a címét, melyeket ilyen vagy olyan okból szeretnék elolvasni. Anne Bishop Vörös betűkkel című regénye is egy ezek közül. Igaz, hogy nem ajánlásra álltam neki, és nem is néztem előzőleg utána, milyen kritikákat kapott, mégsem bántam meg.

Ugyan a szövegben elég nagy számban fordulnak elő hibák - szóismétlés, betűtévesztés, vesszőhiba illetve helyenként a nyelvhelyességgel is van gond -, nyilván ez a magyar kiadásra korlátozódik. 

Leszögezném, hogy szeretem az Alkonyat történetet, és semmiféle párhuzamot nem szándékozom vonni a két sztori között. Viszont! Az Alkonyat két fő karakterét egyenesen ki nem állhatom. Amikor a Vörös betűkkel című regényt elkezdtem olvasni, az volt a félelmem, hogy Meggie Corbyn ugyanolyan szerencsétlen idióta lesz, mint Bella Swan. (Istenem, ez is megérne egy bejegyzést. 😃) Hála a Jóistennek és Anne Bishop írónőnek, nem így lett.

A másik út végén, melyen elindultak gondolataim, az a kérdés várt rám, vajon hogyan képes ez a történet a vámpírokról és farkasokról még egy bőrt lehúzni; lehet-e ezt még tovább csűrni csavarni? Megtudtam, lehet.

KiraBook

Nézzük részleteiben, mi a véleményem erről a kötetről.

A borító gyönyörű, a cím passzol a témához, vagyis első ránézésre, formailag tökéletes.

A kezdés nagyon izgalmas, nem tudni, hogy a lány miért menekül, ki vagy kik üldözik, egyáltalán hova tart. Az is később derül ki, hogy a főszereplő, Meggie Corbyn vérpróféta, vagyis, ha metszést ejt saját bőrén, látomása van, ami általában jövőbeli eseményhez kapcsolódik. Erős késztetést érez, hogy a pengével megsebezze saját magát, mert a fájdalom ellenére számára ez megkönnyebbülést hoz, feszültséget old. Cassandra sangue lévén egy külön emberfajtához tartozik.

Ahogyan olvastam a könyvet, egyre inkább az önvagdosás jelensége bontakozott ki előttem. Az írónő azzal az egy, de mindenképpen jól eltalált motívummal különbözteti meg az önvagdosást a vérpróféta metszésétől, hogy ez utóbbi esetben a lány látja a jövőt.


moly.hu

Jó volt azt tapasztalni, hogy nem kizárólagosan a megszokott lényekkel találkozunk a történetben, mint a vámpír és a farkas, hanem megjelennek az egyéb, akár mitikus állatoknak is nevezhető fajok: medve, holló, sőt prérifarkas és még pónik is. Nagyon tetszett, hogy ezek a teremtmények állat alakjukban tényleg úgy viselkednek, mint azok, melyeket mi is ismerünk; szaglásznak, nyalogatják a sebeket, játszanak a hóban.

A hátborzongatóan telitalálat szereplők pedig az Elementálisok. Félelmetesen jól megjeleníti őket az írónő. 

Engem teljesen megfogott a történet. Egészen új szerepbe helyezte a fantasy-világot és szereplőit. Mindemellett segít nem megfeledkezni arról, hogy mi, emberek, mennyire sebezhetőek és gyengék vagyunk a természet erőivel és más fajokkal szemben.


Pinterest

A Vörös betűkkel szerencsénkre egy sorozat első része, így tovább izgulhatunk Meggie-vel, Simonnal és a többi terra indigene lénnyel.


Fekete felhők gyülekeztek; olyanok voltak, mint megannyi nagy fekete szikla, amik bármelyik pillanatban a világra zuhanhatnak. Ahogy ott állt, bőrét valósággal égette a fagy, és a hó egyre sűrűbben esett.
Sam nem lehet senki tulajdona, gondolta Meggie; testében a hidegség forró haraggá változott. Teljes erőből meglökte Asiát, és felkiáltott.- Fuss, Sam!


2018. július 27., péntek

Ezúttal egy képes posztot állítottam össze. Aki szeret olvasni, az vizuális ember, látja maga előtt, amit olvas. Sokan vagyunk azonban, kiknek a könyv nem csak papír és tinta; nem kizárólag a történetet látjuk benne, hanem materiális énjét és a szépségét is. Szeretjük megfogni, érinteni, szagolni a lapokat, és nem ritkán le is fényképezzük.

Saját képeim közül válogattam ki a számomra legkedvesebbeket.


Nagyon szerettem ezt a könyvet, mondjuk ki nem? Igaz? Lehet, hogy én vagyok az egyetlen, aki a Szemészeti Klinikára könyvet visz magával, hogy a műtét után kikapcsoljon, nem tudom. 😃
Az bizonyos, hogy vakbélműtétre nem vittem volna magammal. Az egyik kedvenc részletem:


Van egy olyan sejtésem, hogy aki látta a filmet, jól emlékszik erre a jelenetre. Haumann Péter zseniálisan alakítja a lókupecet.


Amikor a kórházba mentem,  Bendegúz mellett Ildi és Bungi volt az útitársam. Kolozsvári Grandpierre Emil A burok című kötete egy nyugodt sodrású, majdhogynem egyszerű, mindennapi szerelmi történetet elevenít meg, melyet a nagy korkülönbség, valamint a korszak és a rendszer társadalmi elvárásai nehezítettek meg.


Harold King Mellékhatása az izgalom, akció, krimi és pörgés. Mindez annyira, hogy gyakorlatilag egy lendülettel el lehet olvasni ezt a 450+ oldalt. Nincs megállás. A szerző stílusa pedig egyedülállóan különleges.




A szintén gyors sodrású, cselekménydús, de misztikus történetek kedvelői nem fognak csalódni Mason Murray Visszatérő végzetében.


A sármos úr a bal oldalamon, maga a szerző. 😉



Ez a könyv még várat magára, de mindenképpen javára legyen írva az az érdekes tulajdonsága, hogy egészen különleges módon a film alapján íródott a történet. Bár, ha jobban belegondolunk, nem egyedi eset, hiszen több ilyen sztori is van: Holt Költők Társasága, Összeesküvés-elmélet vagy A szökevény. Kíváncsian várom, hogyan adja vissza a könyv a film mozzanatait.



Jelenlegi olvasmányom Anne Bishop Vörös betűkkel írt regénye. Az értékelést hamarosan olvashatjátok az oldalon. Elöljáróban annyit,  nem valószínű, hogy túl negatív lesz a kritika. 😊



Utolsó könyves képként egy olyan író művét mutatom meg, akire nemrégen találtam rá. Steve Hard stílusa egyedülálló, gyönyörű mondatokkal, izgalmas történetekkel és az elmaradhatatlan, egyben váratlan csattanókkal örvendezteti meg az olvasóit. Hat megjelent könyvét egymás után, szinte levegővétel nélkül, egy szuszra olvastam el. Mondhatom, hogy nagy hatással volt rám, és az íráshoz való hozzáállásomra. Köszönöm neki.



Végül egy friss kép az Instagramról. Már akkor nagyon megkívántam magamnak a könyves gyertyákat, mikor még csak külföldön volt divat. Mostanra sorra jelennek meg az illatozó lángocskákat árusító oldalak. Tudtam, hogy nem várhatok! Nekem kell ilyen! Most már tényleg! No, hát fogtam magam, és készítettem egyet. Szerintem szuper lett. Maracuja és kókusz illatú
A következő címkéje is készen áll. Annyit elárulok, hogy nagy kedvencemhez, Az éhezők viadalához kapcsolódik.


2018. július 24., kedd

Előre figyelmeztetlek, Kedves Olvasó, hogy a bejegyzés cselekményleírást (spoilert) tartalmaz!

Ezen a héten a #bookoticum jegyében a hívócímke a #hajó lesz. Ennek kapcsán ismét egy ajánlóval kezdem, mely rendhagyó módon kapcsolódik a témához.

Az Alapítvány kötetek szerzője Isaac Asimov, aki nem a mai sci-fikhez hasonlatosan tárja elénk jövőképét. Nyilván jó magyarázat erre az, hogy 1920-ban született, és 1992-ben meghalt.
birthdaywishes.expert
Így el is jutottunk addig, hogyan kapcsolódik az Alapítvány (a sorozat első része) a #hajó címkéhez: természetesen űrhajókról van szó.

Szerő: Isaac Asimov
Cím: Alapítvány (Foundation)
Fordította: Baranyi Gyula
Kiadó: Kozmosz Könyvek, második kiadás, 1971
©Isaac Asimov, 1951

A könyv linkje a Moly.hu-n.

Isaac Asimov világhírű science fiction regénytrilógiája – amelynek első kötetét tartja kezében az olvasó – azt kutatja, befolyásolható, irányítható-e a matematikai módszerekkel megjósolt, kiszámított jövő. Összeomlik-e a Galaktikus Birodalom, sikerül-e elhárítani vagy legalább megrövidíteni a zűrzavar éveit? Ezer év izgalmas és döntő fordulatait sűríti történelmi regénnyé az Alapítvány-trilógia, a modern tudományos-fantasztikus irodalom klasszikus alkotása.

moly.hu
A történetet szintén ajánlásra kezdtem el olvasni, és mint eddig még soha, most sem csalódtam az informátoromban. Nem mondom, hogy a 21. században ez egy könnyű olvasmány - főleg, ami a tudományos fantasztikumot illeti -, mégis úgy éreztem, hogy a Star Wars könyvekhez hasonlóan időtlen.

Mindenek felbolygatója, vagyis az események elindítója, Hari Seldon, ki "...Kétségkívül a pszichohistória területén alkotta a legnagyobbat." És valóban, a pszichohistória lesz végig a történet gerince. Mit vizsgál ez a tudomány?

Gaal Dornick, nem matematikai módszerek segtségével úgy határozta meg a pszichohistóriát, mint a matemetika azon ágát, amely az embercsoportoknak az állandó társadalmi és gazdasági ösztönzésekre való reagálását tanulmányozza. (Enciklopedia Galactica)

Mit jelent ez? Matematikai módszerekkel, tulajdonképpen a statisztika segítségével felvázolta az elkövetkezendő 30000 év történéseit, megjelölve benne főbb fordulópontokat, melyeket "válság"-ként definiáltak. 

Seldon figyelmeztet, hogy a Birodalom hanyatlását ugyan nem lehet elkerülni, a 30000 évig tartó borzalmakat azonban lecsökkenthetik 1000 évre. Ennek az évezrednek a történéseit olvashatjuk az Alapítványban.

A pszichohistória okán, nekem a pillangóhatás (elmélet) jutott eszembe. Bár ebben az esetben minimális eltérés sem megengedett az előre megjósoltakhoz képest; mivel egy változás is hatalmas következményekkel járna, a történet irányítói mindvégig igyekeznek tartani az eseményeket a Seldon-tervhez.

A regényben számos politikai és gazdasági elem van, még több bolygóval és lakóikkal. Igazából minden megvan benne, amit elvárunk egy sci-fitől. Érdekes kütyük, bolygóközi utazás, hologram stb.

Talán, ami valamelyest furcsa volt számomra, hogy hiába játszódik a nagyon távoli jövőben, mégis papírt és ceruzát használnak, autókról és szivarokról olvashatunk. 


rejtelyekszigete.com
Néhány nekem tetsző idézet:
Egyszer sem mulasztotta el a percet, amikor a program szerint fölgördültek az acélredőnyök; bámulta a csillagok kemény ragyogását, elmerült az egyik csillagváros valószerűtlen, fátyolos rajzában: akárha egy beláthatatlan szentjánosbogár-felhő dermedt volna hirtelen örök mozdulatlanságba.
Micsoda leplezetlen légvárépítés! Igazán, dr. Fara, ekkora ostobaság már a zsenialitás határát súrolja. Gyarlóbb ész erre képtelen volna.
Mióta követ az előítélet a sajátján kívül más törvényt?
Ne mondja! - gúnyolódott a kapitány. - És még mit ölel át a maga mindent átfogó értelme?

Olvasd el, ha szereted a sci-fit, hiszen Asimov sorozata ebben a műfajban mindenképpen a klasszikus művek közé sorolható. Arra viszont olvasóként fel kell készülni, hogy nem egyszerű olvasmány. Szórakoztat, kikapcsol, ez igaz, az összefüggések és bonyolult logikai kapcsolódások, a nagy időintervallumot felölelő események azonban nagy odafigyelést igényelnek.


Szeretettel ajánlom,
Kira

2018. július 18., szerda


No, akkor a #bookoticum indulása alkalmából jöjjön egy kis játék!

Az alább látható képhez kapcsolódóan válaszold meg a feltett 3 kérdést. Amennyiben mind a három válaszod helyes, megnyerheted az ajándékcsomagot, amelyben egy általad kiválasztott könyv is helyet kap majd.

Íme a kép:

Kérdések:
1. Mely város kikötőjét ábrázolja a festmény?
2. Mi a neve a háttérben, hegytetőn látható jellegzetes épületnek?
3. Melyik regényhez kapcsolható a kikötő és az épület? (író és cím)

A válaszokat a blog Facebookos oldalán, privát üzenetben írjátok meg! Azt is tüntesd fel (a szerző nevével együtt), mely könyvet szeretnéd nyereményként az ajándékcsomagban viszont látni.

A játékot pénteken este 20:00 órakor zárom. A helyes megfejtők között ekkor sorsolok.

Hajrá! Jó játékot! 😏

A játékot 2018. július 20-án, 20:00 órakor lezártam, a nyertes:

Molyolda Kritta.

Gratulálok!

Videó a sorsolásról.

2018. július 17., kedd

Az előző kapcsolódó posztban Steve Hard regényét mutattam be néhány mondatban, melynek címe Az autómosó fiú. Visszaterelném gondolataimat kicsit Daniel Colsonra. Érdekes, mert valamiért nem tudtam "beleszeretni", mint ahogyan az ember általában magáénak érzi a főszereplő problémáit, érzéseit. Na szóval, ez a Danny fiú... Nem, nem írom, olvasd el! 😉 Komolyan! Olyan karakter, akit elég nehéz hova tenni. Már fél éve olvastam a könyvet, de hiába soroltam be az egyik kategóriába, vannak olyan cselekedetei, amely miatt azt kell mondanom, hogy hát... nem is tudom... Mert van az a dolog, amire például "mindenki" azt mondja, hogy Hú, ez..., na ezt nem. Pedig de. Te is tudod. Csak éppen magadnak sem vallod be. A társadalmi elvárások megkövetelik azt, amit kifelé kell kommunikálnunk, mert ha másféle módon reagálsz, mint "kell", rossz ember vagy. Mondok példát. Hagyjuk most magára Danielt.


Nő vagyok, anya, feleség. Majdnem 5 évvel ezelőtt állapotos lettem a kisfiammal, majd két évre rá a kislányommal. Minden a cselekvési ütemterv szerint haladt. De! A terhesség... Olvasd el róla a véleményemet egyik korábbi cikkemben. Annyit elárulok, hogy nem pozitív. Ezért érezzem magam rossz embernek? Csak mert nem azt hangoztattam, mint ami elvárható lett volna, hanem amit valóban éreztem? Nem hiszem. 

Valamilyen oknál fogva nekem a negatív karakterek jönnek be. Szerintem ők sokkal kreatívabbak és intelligensebbek, mint a pozitívak. Nincsenek benne az "elvárható" zónában. Ők azok, akik kilépnek, meglepnek, átforgatnak. A gonosz szereplő fog olyat mondani, amire senki nem számít. Egyik kedvencem Loki. Imádom. 😊 A Marvel filmjeiben egyenesen odavagyok azért, ahogy Tom Hiddleston alakítja.

Noizz.hu
Kábé azt látom ezen a képen, hogy "Nem tetszik? Leszarom b*szd meg." 😄

Másik nagy kedvencem (nem ér nevetni) Haseki Hürrem Sultan, vagyis Hürrem szultána. Lehengerlően kezelte a helyzeteket, mondjuk a hatalma is megvolt hozzá. Nyilván nem szép dolog (ejjej), de irigylésre méltóan jó problémamegoldó asszony volt. Hibáztál? Irány a Boszporusz. Talán ez még a jobbik eset, a méreggel együtt. Tudjátok hogyan mentek biztosra valakivel szemben, hogy tutira ne tudjon árulkodni? Az, hogy kivágták a nyelvét még nem igazi biztosíték. Annak érdekében, hogy ne tudja leírni, levágták a kezét is. Ezek nagyon szörnyű dolgok, tudom.
Ha nem is láttad, tudomásod van a török szuperprodukciókról. Szulejmánra és Kösemre gondolok. Kösem dettó. Egyik kedvenc részem, mikor ellenségeinek "Kösem szultána üdvözletét küldi." - mondják az ágyasok, miután kivégezték a szultánákat.

Ranini.tv

Hadd idézzek is ezekből a sorozatokból. Mindegyikben többször is elhangzik ez a párbeszéd:

- Nem is tudom, hogyan mondjam, szultánám!
- Úgy mondd, ahogy volt!
Azóta használom, mióta először meghallottam. Ennyire egyszerű.

No, haladjunk.

Mondok pozitív karaktert is, mert azért azt mégiscsak úgy illik (na ugye, megint az elvárások). Igazából őt sem tudom teljes egészében jónak mondani. De mégis... Majd mindjárt el is mondom, miért. Olvastad már Alexandre Dumas Monte Cristo grófját? Ha nem, nagyon gyorsan állj neki! Életemben azt hiszem ez volt a legmeghatározóbb regény, pedig felnőtt fejjel tettem magamévá.

(Zárójelben: van a regényben egy nagyon érdekes kifejezés, melyet Faria Abbé mond Edmond Dantès-nek. Edmond tesz egy ígéretet az idős embernek, mire később az abbé ezzel a mondattal szabadítja fel a fiatalembert kötelezettségei alól: "Visszaadom a szavát." Imádom, szintén használom.)

Ott tartottunk, hogy Edmond Dantès legyen mondjuk az én kedvenc pozitív karakterem. Aki ismeri a sztorit tudja, hogy ugyanúgy, ahogyan az elején emlegetett Daniel Colson esetében, Monte Cristo grófjánál sem olyan egyértelmű ez a címkézés. Miért? Hát csak azért mert sorra bosszút áll bizonyos embereken. Tesz nagyon csúnya dolgokat is, mégsem tudom érte elítélni. Senkit nem büntet ok nélkül. Mind egy szálig megérdemlik az Edmond által rájuk kiosztott sorsot. De persze a nők itt is bekevernek! Hölgyeim, azért milyen a világ! Nem? 😃 A férfiak képesek lennének egy nőért adni egy országot is. Hány háborút is indítottak szerelemből? Ez az igazi hatalom.

És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a negatív szereplők általában brutálisan jóképűek. Nézzétek csak meg James Caviezelt, aki a grófot alakította az egyik kései feldolgozásban.

Pinterest
Hoppá... khm...

Az a helyzet, hogy oda jutottam, talán nem is lehet ennyire egyszerűen és élesen elkülöníteni, osztályozni a karaktereket. Hiszen ők is "emberek", és mint az összes valamire való emberben, bennük is ott lakozik a jó és a rossz is, amely minden esetben szubjektív. Maradok annyiban, hogy ez nem konkrétan meghatározható.

A végén szeretnék megemlíteni egy furcsa jelenséget. Mi van akkor, ha a könyv szereplői átlagosak, és hiányzik az antihős? Mert ilyen is van, bizony ám. Sokan emlegetik, hogy miután kitaláltad a főhősödet (akiről valamiért alapból azt kell gondolni, hogy jó), kerekíts mellé egy antihőst, aki felzavarja az állóvizet (tisztára jófejek). Elárulom, mi van akkor, ha nincs antihős. Semmi. Állati klassz regények vannak minden szuperképesség, gonoszság és egyéb nélkül is, pusztán azzal, hogy emberi és hiteles. Olvasd el Kolozsvári Grandpierre Emiltől A burok című könyvet, és meglátod, mire képes egy piros nadrág a szocializmusban.

Ugyan részemről a negatív szereplők a preferáltak, az Instagramon és a Facebookon meghirdetett szavazás eredménye (A jó vagy a rossz karaktereket szeretitek-e jobban?) egyértelműen a pozitív szereplők alá adja a lovat. (A jókra háromszor annyian szavaztatok, mint a gonosz szereplőkre.)

Figyeld a holnapi bejegyzést is, mert nyereményjátékkal jövök!

2018. július 16., hétfő

Ahogy a hétvégi posztomban beharangoztam, induljon hát útjára a #bookoticum


E heti hívócímke a #jóésrossz

Igen, tudom, sablon és közhely. Gondolkodásra késztetett, melynek szükséges következménye az lett, hogy rájöttem valamire, ami eddig nem tűnt fel ennyire hangsúlyozottan. Észrevettétek, hogy gyakorlatilag minden könyv, film, történet, vagy akár maga a (makro)világ, a #jóésrossz örökös harcából áll? Természetesen saját életünkben nem ennyire fekete és fehér a dolog. Mégis, ez egy globális jelenség. 



Nyilván tudtok mondani számtalan olyan könyvet, filmet, ahol ez áll a középpontban. Kommentben írjátok meg, szerintetek melyik történetben jelenik meg ez nagyon egyértelműen?

Ennek kapcsán szeretnék bemutatni Nektek egy könyvet, mely nagy hatással volt rám. Nem annyira friss az élmény, év elején olvastam, de még mindig gondolkodtat, érzelmeket hoz ki belőlem.



A bejegyzés megírása előtt újra fellapoztam, beleolvastam. Imádom a szerző stílusát, fogalmazását. Hat regényt tudhat magáénak, Az autómosó fiú a legutóbbi. Miután az első ötöt is olvastam, nem volt kérdés, hogy erre is azonnal lecsapok.

A könyvet a Könyvműhely.hu oldalán rendeltem meg. Külön köszönet a dedikált példányért.

Lássunk először néhány szokásos dolgot:

Szerző: Steve Hard
Cím: Az autómosó fiú
Műfaj: misztikus thriller
ISBN978-615-00-0726-7
Oldalszám: 286

A szerző honlapja: www.stevehard.tk
Az író Facebookos oldala

Fülszöveg:
Danny Colson frissen szabadult fiatalember. Tíz rácsok mögött töltött esztendő után három dolog motiválja: munkát találni, rálelni egy óvó fedélre, mely alatt álomra hajthatja fejét, s kerülni a rossz társaságot. Meglepetésére első két óhaja azonnal teljesül: ismeretlen férfi siet segítségére és látja el hasznos tanácsokkal. Daniel új élete Las Vegasban viszonylag gyorsan sínre kerül. Néhány hét elteltével különös és egyre hátborzongatóbb dolgok történnek körötte. Úgy tűnik, a fiú olyan képességek birtokában van, melyekkel manipulálhat embereket, s melyekkel sorsokat fordíthat meg. E képességek felkeltik a helyi pénzemberek figyelmét, és ez olyan lavinát indít el, mely nemcsak mások, de Daniel életét is gyökeresen megváltoztatja.

Nem szeretnék spoilert a bejegyzésbe, ezért konkrét eseményekről nem fogok írni, elégedjetek meg a fülszöveggel. 😊
Az biztos, hogy a könyv végére nagyon meg fogtok lepődni. Egyébként a szerzőre jellemző, hogy regényeit hatalmas, előre egyáltalán nem látható csattanóval zárja. 
Tervezem, hogy a későbbiekben többi könyvéről is írok ajánlót. Egytől egyig eredeti történetek, frappáns és humoros megfogalmazással. Tőle ne számíts megszokott fordulatokra, kitalálható befejezésre, sablonos szövegre.

No, most azonban nézzük meg, miért is oly különleges Az autómosó fiú, illetve hogyan kapcsolódik Danny Colson története a #jóésrossz hívócímkéhez.



A főszereplő, Daniel, hatalmas jellemfejlődésen megy keresztül. A regény végére nyoma sincs annak a fiúnak, akit szabadulását követően nem sokkal felvett egy titokzatos Chevrolet-s fickó.

(Nagyon nehéz spoilermentesen megfogalmazni ezt a bejegyzést, hiszen a történet rendkívül eseménydús és dinamikus. Gyakorlatilag minden jelenete fenntartja a figyelmet.)

A regény nagyon kínos kérdéseket feszeget. Kínos, de mégis mindenkit foglalkoztat. Van Isten? Létezik a jó? Ha igen, akkor az feltételezi a gonosz létezését is. Ki a jó, és ki a rossz? Miért történik egyesekkel ez, másokkal az? Miért kell meghalnunk? Egy biztos: a regénynek komoly mondanivalója van, amely mindenki számára mást jelent. 

A Daniellel történt események, és fordulat a regény végén annyira meglepett, hogy napokig nem tudtam magamhoz térni. S most, hogy újra elolvastam a Daniel és Barbara közötti kulcsfontosságú végső párbeszédet, libabőrös lettem.



Kedvenc idézeteim:
Az elmúlásból sarjadó megállíthatatlan újjászületést tapasztalta mindenfelé. A szüntelen útkeresést a fénybe: talpuk alatt gondozott pázsit zöldellt, apró virágok merészkedtek a szabad ég alá s szegték fel peckesen szirmos kobakjukat, döngicsélő rovarok, tarka pillangók szárnyain kelt útjára a langymeleg szél, a fák óvón bólogatva felügyelték az újrakezdés pompáját, a szárba szökkenés minden mozzanatát - bölcs matuzsálemek, melyek akkor is ott álltak, mikor az árnyékuk menedékében pihenő fiatalok még meg sem születtek.
Ne félj a közelségemtől! Engem keresel. Én vagyok az. Én vagyok az igazi. A többiek pusztán a szépségükkel hódítottak meg.

Daniel Colson történetét mindenkinek ajánlom. Nem mindenkinek, aki... szereti a műfajt, vagy szereti a borzongást, a krimit stb., hanem MINDENKINEK. Ennek oka maga téma. Ha nem vigyázunk, könnyen a gonosz szolgálatába sodródhatunk. Időnként érdemes átgondolni, értékelni és újraszervezni az életünket, a hozzátartozó kapcsolatokkal együtt. Tanuljuk meg helyére tenni, és ott kezelni a dolgokat, ahová tartoznak. Tudd, hogy a saját életedben mi a jó, mi a rossz, és cselekedj ennek megfelelően.
A könyv remek gondolatébresztő hatással bír.

Olvastad már ezt a könyvet? Milyen hatással volt Rád? Mi a véleményed? Kommentben várok minden gondolatot!

A #jóésrossz témakörben holnap a karakterekről lesz szó.

2018. július 14., szombat

Nehéz és ingerekben túlságosan gazdag hónapok állnak mögöttem... Nem tudtam úgy foglalkozni a számomra aktív kikapcsolódást nyújtó dolgokkal, mint ahogyan szerettem volna. Pedig ez fontos. Nagyon. Ahhoz, hogy ne zakkanjak meg a hétköznapok bolondságaiban, kell a feltöltődés. Magamról beszélek csupán, bár tudom, sokan éreznek így. Azonban nem akarok mások szócsöve lenni, azt szeretném, ha engem hallanál meg!


Gondolkodtam.
Sokat.
Szeretnék valamit, de nem tudom mit.
Ugyan nem kaptam választ a kérdésemre, de az, hogy elindítottam az agyam a téma pályáján, előhozott egyéb ötleteket. Így jutottam el a heti hívócímkéig. Kipróbálom, kíváncsi vagyok, mennyire lehet ez érdekes és hány embert mozgat meg.

Szeretném és megköszönném, ha velem tartanál.

Hetente kiválasztok egy-egy témát, szót, kifejezést, eseményt, érzést, akármit, amellyel egy teljes héten át foglalkozom a blogon, különféle formákban. A főprofiltól nem szeretnék eltérni, ebből adódik, hogy könyvek, filmek, karakterek stb. szempontjából igyekszem körbejárni az adott kérdéskört. Tervezek szavazásokat, ajánlókat, játékokat. Sőt, időnként átcsapok interaktívba. Jó lenne, ha Te, illetve Ti, kik hasonlóan szeretitek a könyveket, történeteket, aktívan részt vennétek a tartalom formálásában.


Miért ez a logó? 😍 Csakis kizárólagosan miattam. Két kedvenc növényem látható rajta, a könnyezőpálmát - amely szintén tagja a klubnak -, nem tettem most rá.

A #bookoticum keresőcímkét magam "találtam ki", ha mondhatom ezt így. Utánanéztem, és azt állapítottam meg, hogy nem használatos, vagyis ezzel a bejegyzéssorozattal indítom (remélem hosszú) útjára. A kiindulási szó a botanikum volt, bár aztán rájöttem, hogy inkább a narkotikum (a könyv is lehet az). 😃 Sok-sok gyönyörű növény, szépség, energia és feltöltődés, melyet a természet kínál számunkra. Pont, mint a könyvek. Akármelyik és mindkét szó tükrözheti a könyvek szeretetét.

Hétfőn érkezek a sorozat első posztjával, melynek témája a A JÓ ÉS A ROSSZ. Eléggé közhelyes problémára esett a választásom első körben, de meglátjátok, hogy ki lehet ebből hozni sokkal többet, mint eddig gondoltuk.

Addig is olvassatok annyit, amennyit csak tudtok! 😉

Írjátok meg a véleményeteket, gondolataitokat!

 😘 Kira

@kirabook.hu