2019. január 14., hétfő

Történetnyelvtanok



A nyelv felépítését és a nyelvtant mindig is a matematikához hasonlónak láttam, szabályszerűségei és logikája miatt. Időnként majdnem az is felmerül bennem, hogy matematikai képletekkel minden leírható és minden dolog működésében lehet szabályszerűséget találni.

Miért lenne ez másképpen a történetekkel?

Gondoljunk bele: az agyunk működik (jobb esetben 😃) valamilyen módon, szinten, eredményességgel. A nyelvtani szabályok követik ezt a működést, hiszen vannak olyan elemei egy szövegnek, mint például a kohéziós (összetartó) erő, melyek értelmezhetővé teszik azt. 
Ugyanez vonatkozik a szöveg felépítésének sorrendiségére is. Egy mese nem lesz feldolgozható az agyunknak, ha így kezdjük:

Miután a királyfi feleségül vette a királylányt, boldogan éltek, míg meg nem haltak. Egyszer volt, hol nem volt...

Persze ez rendkívüli módon sarkítja ki a kérdést, de szerintem mindannyian egyetértünk ezzel, hiszen ezt így nem értjük.

Ebben a bejegyzésben szeretnék Veletek megismertetni néhány olyan történetnyelvtant, melyekkel (elvileg) minden lehetséges történet előállítható.


A történetnyelvtan a történet részeit és ezek kapcsolatát próbálja megjeleníteni oly módon, hogy a történetszerkezetet szabálykészletként formalizálja.

Nézzük először Thorndyke történetnyelvtanának leképezési szabályait:

A Történet ebből a négy elemből áll: Helyzet+Téma+Cselekmény+Megoldás
A felsorolásból elsőként a Helyzetet vizsgáljuk, mely már alacsonyabb szintű elemeket tartalmaz: Szereplők, Hely és az Idő.
A Téma (Esemény*+Cél) a főszereplő Célja egy sor (opcionális) Eseménnyel, amelyeket elindít.
A történet Cselekménye Epizódok* sorozatából áll. Az Epizód pedig Alcélból, többszöri Próbálkozásból* és Eredményből áll. A Próbálkozás Események vagy Epizódok sorozata.

Mandler és Johnson nyelvtanában a történet elsődlegesen két részre osztható: Helyzetre és Eseményszerkezetre, mely Epizódokból áll, ezek mindegyike pedig Kezdetre, Kibontakozásra,  és Befejezésre bontható.
A Kibontakozásnak két eleme van: a Reakció és a Célhoz Vezető Út. Ez utóbbi Próbálkozásból és Kimenetelből tevődik össze.
Minden történetnek 6 csomópontja van, melyek sorrendben a következők: Helyzet, Kezdet, Reakció, Próbálkozás, Kimenetel és Befejezés.

Stein és Glenn nyelvtanának kiindulópontja: Helyzet és Epizód. Az Epizódnak pedig további öt kategóriája az indító esemény, belső válasz, próbálkozás, következmény és reakció. Az Epizódokat a történetben az ÉS, az AZUTÁN és a MIVEL kapcsolja össze.
Lássunk erre egy példát.


A tigris bajusza
Volt egyszer egy asszony, aki az erdőben élt. (Helyzet)
Egy nap felkapaszkodott  a hegyre, és meg sem állt a magányos tigris barlangjáig. (Indító esemény)
Igazából nem a tigrist kívánta meglátogatni, hanem egy szőrszálat akart szerezni a tigris bajuszából. (Belső válasz)
Letett egy vödör ennivalót a barlang nyílásában, és lágy hangon énekelni kezdett. (Próbálkozás)
A magányos tigris előbújt a barlangjából. Úgy elbűvölte a dal, hogy teljesen belefeledkezett. Akkor egy óvatlan pillanatban az asszony kirántott egy szőrszálat a tigris bajuszából, és uccu neki, futásnak eredt. Futott, ahogy csak bírt. (Következmény)
Tudta, hogy a cselvetése bevált, és nagyon boldognak érezte magát. (Reakció)

Ezt a koreai népmesét bővebb változatban is megtaláltam, ahol fény derül például arra is, miért kellett az asszonynak a tigris bajusza. 

A fent olvasható mese egy nyelvtanilag tökéletes történet, Stein és Glenn nyelvtanának mind a hat elemét tartalmazza, és a megfelelő sorrendben mutatja be, ennél fogva jól érthető, gördülékeny.

Hogy egy történetíró számára valóban használhatóak-e ezek az előre leképezett sablonok, azt már ők döntsék el.

(A bejegyzést Dr. Tóth László: Az olvasás pszichológiai alapjaicímű könyv alapján írtam)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

@kirabook.hu