2017. június 1., csütörtök

Blogolni vagy nem blogolni...


... folyton ez jár a fejemben. Vannak időszakaim. Most éppen megint abban vagyok, amiben nem szeretek lenni. Ilyenkor állandóan kétségek gyötörnek. Miért csinálom én ezt? Biztos, hogy kell ez nekem? Nem is tudom jól csinálni! Miért blogoljak?
Este, mikor lefekszem aludni, rengeteg jó ötletem támad, teljesen fellelkesülök, és csinálni akarom, de este van... Majd holnap! Reggel felkelek, és úgy érzem, hogy életem legcikibb dolga ez az egész. Szeretném csinálni, de nincs rá időm! Azok, akik felfuttatni akarnak mindent, azt mondják, minden nap kell posztolni! Posztolj, ha eljő az Apokalipszis, akkor is! Nekem négy blogom van. Mikor posztoljak mindegyikre minden nap, két picike gyerkőccel és egy hatalmas házzal, meg udvarral? Egyáltalán! Minek kellett nekem négy blog? Minek nekem blog? Hiszen senki nem tart fegyvert a fejemhez, és nem mondja azt, hogy Írd a hülye blogjaidat, mert szétlövöm a fejedet! Én mégis problémát csinálok belőle.
És akkor elkezdem válaszolgatni a saját magamnak feltett hülye kérdéseimet... Azért van négy blogom, mert annyi minden érdekel, hogy az egy blogban már nem lett volna átlátható. És nem, nem tudok egy valamire koncentrálni! Nem tudok csak könyves, vagy csak kézműves blogot működtetni, mert a másik dolog legalább annyira érdekel! Posztoljak minden nap minden blogra? Ki bírja ezt idővel? Vagy a mennyiségre hajtok, vagy a minőségre. Az utóbbi mostanság nem megy, hiszen sokszor még egy mondatot sem sikerül rendesen átgondolnom... Szeretném a könyvemet is írni, de mire ráhangolódom, addigra napközben valamelyik gyerkőc vagy felébred, este meg már olyan késő van, és fáradt vagyok, hogy a képernyőn a betűket sem látom.
Akkor meg minek?
Sokszor vagyok úgy, hogy fogom az egészet, és megszüntetem, törlöm. De nem akarom! Szeretem csinálni! Ugyan semmi hasznom nincs belőle, és csak az időmet viszi, de mégis szeretem csinálni. Jó érzés képeket szerkeszteni, videókat megvágni, eltervezni, hogy melyik oldalon mit fogok megjelentetni... Na, tervből aztán van bőven! Szerintem öt másik blogot is el tudnék látni témával, annyi gondolatot vetettem már papírra. Csak azt nem tudom, mikor írjam meg ezeket. Ráadásul úgy, hogy maximalistaként ne égjen a fejem, ha más is elolvassa. Utálok sz@rt kiadni a kezemből, de van, hogy nem vagyok képes jobbra.
Éreztétek ti valaha így magatokat? Mit tudtok tanácsolni?

@kirabook.hu